Angyal lehetnék?
De nem vagyok..
Ha úgyérzed sírnod kell.. szólj s veled vagyok.
Lehet mosolyt nem csalok arcodra , de veled sírhatok .
Ha úgyérzed futnod kell.. szólj s veled vagyok.
Lehet nem mondom állj meg ,de veled futhatok.
Ha nem akarsz senkivel beszélni.. szólj s veled hallgatok.
De ha nem hívsz s választ sem adok,
Lehet nekem van rád szükségem.. de nagyon.
Ne haragudj hogy eddig nem voltam, de annyi minden összejött már ezekben a január eleji napokban is...mi lesz később :)
Nagy szeretettel gondolok rád és puszillak: Isa :) |
“Semmibe se kerül, de sokat ad.
Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják.
Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad.
Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.
Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele.
Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen.
Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni.
….
Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!
-------------------------------------------------------------
Csodálatos vidám napot!!!
Kati és Macsekok |
 Mosoly
Egyszer, nagyon-nagyon régen,
amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot,
igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt.
És elmosolyodott.
Örült neked.
Az Isten, már akkor hallotta
az összes gyermekkori gügyögésedet;
látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben,
és az első "a" betűt amit belerajzoltál az elemista füzet csíkjaiba.
Isten tovább mosolygott,
és szívesen nézett téged.
Ő már akkor előre látta
a durcás sértődéseidet,
a toporzékolós kiabálásodat,
a barátaid melletti kiállásodat,
az első szerelmes pillantásodat...
Minden percedet előre látta, hallotta, érezte és értette.
És minden perced szépségéért előre lelkesedett.
Az Isten jól megfigyelt téged.
Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat.
Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát,
csigolyáid alakját és erejét.
Ebben az ősrégi teremtő pillanatban,
őszinte szeretetből teremtett neked
egy pont a hátadhoz illő, keresztet.
Amilyet senki másnak nem adott.
Rád nézett az Isten,
és tetszettél neki a kereszteddel.
Örömmel látta,
hogy mindaz amit alkotott jó.
Búcsúzóul, amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád,
megerősítette a lábadat, hogy könnyebben vidd a kereszted.
Arra gondolt, hogy ha majd eljön az idő és világra jössz,
akkor szívesen segít majd Neked, ha kéred.
Mert ezalatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett
a kereszteddel együtt.
Ez a "Világ legjobb barátainak hete" Küldd el ezt minden jó barátodnak.
Kati és Macsekok
|
|
Menedék
Itt - hol a Tér bús homályán
az örök éj képesül,
s a Fák alig ingó gallyán
egy-egy alvó madár ül:
itt ölellek által téged
boldogságom sírhalma,
hová szebben reménylt véged
gördité a Sors-alma.
Itt - hol éltem örömeit
minden bokron találám,
s a Teremtés kellemeit
egy kis hangyán csodálám:
Haj! itt kell hát elszórt hajjal
lerogynom ez oszlopnál,
mellyet egy kis Búsfűz zajjal
pompásit a pataknál?!
----------------------------------------------------------------------------------
Kellemes napot:)
Kati és Macsekok |
Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.
Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Puját asszony ölébe.
Legényeknek feleséget,
Szegényeknek nyereséget,
Áfonyát a havasra,
Pisztrángot a patakba.
Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak,
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.
Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret,
Fegyvereknek nyugalmat,
Szelíd szónak hatalmat.
Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet,
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is öleget.
Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra,
Vándoroknak fogadót -
Isten adjon minden jót!
|
Higgy a szívedben és saját jóságodban,
mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni.
Higgy a csodában, mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban,
mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény,
a szeretet és a holnap álmai.
Ron Cristian
Szép estét:)
Kati és Macsekok |
| Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj elõttünk fénynek oszlopával:
Szent bíztatással.
Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt szõ a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mitfélne lelkünk?
Óh jó az Isten, a mi sziklavárunk,
Nem tart soká már bûnben bujdosásunk.
Az ígéretnek földjére érkezünk,
Jézus az nekünk.
Õ lesz a váltság élet-birodalma;
Változz’ örömre szívünk aggodalma.
Az elhagyottnak lesz már pártfogója,
Oltalmazója!
S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes,
Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes,
A szeretetnek fényes napja jõ fel
Idvezítõnkkel!
Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsirni könnyünk’ édes örömünkben,
Szeretetünkben!
Békés adventin napot:)
Kati és Macsekok
|
Az angyal
Vers - kismvity - 2004. december 23.
Egy decemberi ködös éjjelen
Összemosódott a múlt, s jelen.
Különös érzés járt át teljesen,
Átjárta a lényem, a lelkem.
December van, kint fagy és hideg,
Sötét, homály, minden oly rideg.
Egy hűs szellő símítja arcomat,
Cammog az idő, áll a pillanat.
Pár éve, egy ugyanilyen napon,
Egy fáradt lélek csendben távozott.
Elment csendesen, nem köszönt.
Talán tudta, várják őt ott fönt.
Elment, talán mert elengedtem,
Hisz már csak feküdt nagy betegen.
Beteg volt, élni se akart már!
Elengedtem, s akkor ez úgy fájt!
Lehet, hogy angyal lett, ki ránk vigyáz.
Ahogy telik az idő, enyhül a gyász.
Ha kérdezik, vannak-e angyalok:
Vannak! Otthonuk a gondolatok!
Tovább élnek az emlékeinkben,
S egy angyali rész a lelkünkben.
...és amikor alvó gyermekemre pillantok,
Fáj, hogy nem látta e pillanatot.
Fáj, hogy nem ismerte, nem ölelhette,
Még az érkezését sem sejthette.
Most helyette is ölelem gyermekem,
Az angyali kezével én érintem.
Tudom, az az angyal most mosolyog,
Nekem mégis sok-sok könnyem potyog.
Ordítanék, miért mentél el Apám?!
De csendben maradok, mert tudom:
Bennünk él tovább!
---------------------------------------------
Békés vidám napot!
Kati és Macsekok
|
.jpg)
Sok Szeretettel:
Szonja és Matilda
u.i.:holnap lesz a gazdi szülinapja!
|
Szia! Hoztam egy kis meglepit.
Sajnos nagyon lassú a gépem alig birok vele dolgozni,De azért remélem tetszik a Banner:)
Szép napot Kati és Macsekok |
Kapuvári Lídia: Levél a Télapóhoz
Télapó! Télapó!
Hová lettél? Hol a hó?
Tudja a házból az összes gyerek,
hogy ma levelet küldök Neked.
Üzenik ok is
mind a hóra várnak
Szánkózni szeretnének,
meg nagy-nagy hó csatákat!
"Nem kérek én egyebet,
csak amit a gyerekek:
diót, csokit, mogyorót,
Ráadásul minden jót."
S halljátok csak! Mily csuda:
termett ott egy mesefa.
Meseország közepén.
Arról szüreteltem én.
Szedtem róla száz mesét.
Mind a száza csuda szép,
altató és ringató.
Gyerekeknek ez való.
Zsákba raktam mind a jót:
diót, csokit, mogyorót,
babát, mackót, madarat,
tücsköt, szöcskét, bogarat.
Tücsök, szöcske megszökött,
megugrott egy híd fölött.
Elrepült a legyecske...
Itt a mese helyette.
Kati és Macsekok |
Szia!
Remélem jól vagy!Bár hideg van de remélem a kedvedet nem rontja el!(mondjuk én imádom az őszt meg a telet) Matilda ma lement egy kisebb fajta sétára!nagyon élvezte!Vasárnap a ligetbe szeretném elvinni ..ilyenkor nagyon szép!a kutya suli most kicsit szünetel de remélem hamar eltudom vele kezdeni!amúgy már póráz nélkül is nagyon szépen megy:)
[Kellemes Estét Kívánok!]
Puszi: Szonja és Matilda
Petőfi Sándor
ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.. (:
|
"Járjatok be minden földet,
Melyet Isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni?
-Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!... aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn.
Vagy ha éppen a véletlen
Föltalálja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az ínség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S áldicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik!...
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mi neki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
"Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván."
-Óh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?
Mikor ébredsz önérzetre?
Ma ez jött ki belőlem....nem a tündéres mivoltomat hozom.....
Úgy gondolom néha ez is kell...
Szívem melegével kívánok kellemes hétvégét: Isa
|
[313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
