Exkluz�v interj� Alejandro Valverd�vel:

Ha elindul egy versenyen, sz�molnunk kell vele az es�lyesek k�z�tt. K�rverseny vagy klasszikus, hegyi befut� vagy t�meghajr�, sz�k�s izomb�l vagy brili�ns taktika. „A mi Sanyink” b�rmikor nyerhet, j� neki szurkolni. �gy v�lhatott az ut�bbi �vek sor�n sok magyar ker�kp�r-rajong� kedvenc�v� is. Laza, mindig borost�s, amolyan „egyszer� sr�cos” fizimisk�ja ny�lt, szer�ny bels�t takar. Mentes minden szt�rall�rt�l, eszembe jut a 2007-es Tour, ahogy rajt el�tt nyugodtan le�llt tr�cselni a kordonok mellett a spanyol szurkol�kkal, s m�r a Caisse de Epargne technikai ember�nek kellett figyelmeztetni, hogy menj�l Ale, mert verseny van…

Velo.hu Melyik gy�zelmedre eml�kszel vissza legsz�vesebben?

Valverde: Tal�n a courcheveli befut�ra, az els� Touromon. Velem m�g senki nem sz�molt �s ez plusz er�t adott, amikor Armstrong, Mancebo �s Rasmussen mellett tekertem. Eg�szen k�l�nleges �lm�ny volt, hogy a v�g�n legy�ztem Armstrongot.

Velo.hu: Nyugodtan mondhatjuk teh�t, hogy hamar megmutatkozott tehets�ged a ker�kp�rsporthoz, de egy�bk�nt laza sr�cnak k�pzellek aki biztos nem edzi t�l mag�t. Szerinted milyen ar�nyban j�tszott szerepet a sikerekben a tehets�g �s a munka?

N�zd, biztos, hogy benne van a sikerben a tehets�g, de az�rt kem�nyen kell dolgozni a h�tk�znapokban, sok lemond�s, edz�s, odafigyel�s… A tehets�g nem volna el�g, edzeni kell. A gy�zelmekhez pedig sok szerencse is sz�ks�ges, de fontos, hogy ut�namenj a szerencs�nek. Mindig van es�lyed nyerni, de sohasem tudhatod pontosan, mi fog t�rt�nni. �n sokszor pr�b�lok improviz�lni, ha �gy �rzem, hogy megnyerhetek egy versenyt, akkor meg is pr�b�lom megnyerni.