A Tour de France alap�t�ja egy bizonyos Henri Desgrange nev� �riember, a L'Aut� foly�irat tulajdonosa. Tulajdonk�ppen a ker�kp�ros verseny �tlet�t �gy "lopta" a riv�lis Le Petit Journal �js�gt�l, amely, hogy legyen exkluz�v t�m�ja, megszervezett egy P�rizs-Brest-P�rizs versenyt. Milyen a sors: h�nyan eml�keznek erre ma m�r a vil�gon, mik�zben a Tour m�rkav�djegy lett a ker�kp�rosokn�l.
Az 1903-as versenyt a francia Maurice Garin nyerte �s � tudhatta mag��nak az els� szakaszgy�zelmet is. A versenyen hatvan ker�kp�ros tett pr�b�ra mag�t, k�z�l�k huszonegyen �rtek c�lba. Az utols� c�lba �r� t�bb mint k�t nappal a gy�ztes k�vet�en.
1903-ban �s a r�k�vetkez� �vben egyszer� id�m�r�s szerint hirdettek gy�ztest, de 1905 �s 1912 k�z�tt egy pontverseny alapj�n sz�m�tott�k az eredm�nyeket. 1913-t�l ism�t visszat�rtek az id�m�r�sre.
Csak viszony�t�sk�ppen: az els� versenyen 2428 kilom�tert tekertek a versenyz�k, ehhez a gy�ztes Garinnak 94 �r�ra 33 percre �s 14 m�sodpercre volt sz�ks�ge. 2003-ban a gy�ztes amerikai Lance Armstrong 3427 kilom�tert ment �s 83:41.12 �ra volt az id�eredm�nye.
A k�t vil�gh�bor� miatt, 1915-18 �s 19410-46 k�z�tt nem rendezt�k meg a Tourt.
Ma, b�r a verseny csapatverseny, a dics�s�g �s a gy�zelem�rt j�r� f�ny egyes egyed�l csak a v�gs� gy�ztesre esik. A csapaton bel�l alig ismerik el a csapatt�rsak seg�ts�g�t, amely n�lk�l a gy�ztes sem lenne az aki �s nem �rn� el azt, amit. �gy a rajthoz �ll� k�tsz�z ker�kp�ros k�z�l sz�znyolcvan csak egy fogasker�k abban a g�pezetben, amelynek a cs�cs�n a csapatok els�sz�m� kerekesei vannak.
A profi ker�kp�ros sport egyike a legink�bb dopping-�rz�keny sport�gaknak, ezt j�l jellemzi az �vek folyam�n ak�r a Tourt, ak�r m�s hasonl� nagys�grend� versenyeket k�s�r� �gyek sz�m�t �s nagys�g�t. A legnagyobb Tour-botr�ny 1998-ban robbant ki - a ker�kp�rosok berkein bel�l �gy tartj�k, ez minden id�k legnagyobb sportbotr�nya, nem csak a sport�gon bel�l -, amikor a Festina csapat massz�rje �s k�s�r�je, az �tvenk�t �ves Willy Voet egy hat�r�tl�p�s sor�n megbukott egy rutinellen�rz�sen. A n�la tal�lt szereknek k�sz�nhet�en dopping-fut�rnak n�zt�k �s k�b�t�szer-csemp�sz�s miatt letart�ztatt�k. Ekkor ismerhette meg a vil�g az EPO-t, egyfajta n�vekedi hormont. Voetn�l azonban egy "belga l�v�s" fed�n�vre halgat� szert tal�ltak. �s hogy ez mi�rt v�lt gyan�ss�g? Csup�n az�rt, mert az alkot�r�szei k�zt amfetamin, herion, koffein, kokain �s f�jdalomcsillap�t�k tal�lhat�k. K�l�n-k�l�n sem semmi, na de �gy egy�tt?...
A sport�gon bel�l �ltal�nos v�lem�ny volt: pechesek voltak a festin�sok, hogy lebukt�k.
Ezzel egyszersmind sejtetni engedt�k: megt�rt�nhetett volna b�rmelyik�kkel…

Mir�l �rulkodnak a trik�k?

Maillot Jaune:

s�rga trik�, az �sszetettben �len �ll� versenyz� viselheti, 1919-ben vezett�k be
Maillet Pais: p�tty�s

trik�, a hegyek kir�lya viselheti, k�l�nb�z� kateg�ri�j� emelked�k�n szerezhet�k pontok ebben a versenyen bel�li k�l�n verseng�sben, b�r kor�bban is sz�mon tartott�k, ma ismert form�j�ban csak 1975-t�l jegyzik
Maillet Vert:

z�ld trik�, a pontverseny gy�ztese kapja, 1953-t�l l�tezik