Lucien Petit Breton

A Tour de France els� nagy szem�lyis�ge k�ts�g k�v�l Lucien Petit Breton, aki Lucien Georges Mazan n�ven l�tta meg a napvil�got 1882-ben Franciaorsz�gban. Hat �ves kor�ban Buenos Airesbe k�lt�ztek. Egy lott�n nyert ker�kp�rral kezd�d�tt el ker�kp�ros karrierje. Apja a ker�kp�roz�s mellett "rendes munk�t" sz�nva fi�nak megv�ltoztatta a nev�t Lucien Bretonra. K�s�bb v�ltoztatta meg Petit-Bretonra mert m�r volt egy Lucien Breton nev� ker�kp�ros. 1902-ben besorozt�k a francia hadseregbe, ez�rt visszak�lt�z�tt Franciaorsz�gba. 1905-ben P�rizsban be�ll�totta az akkori egy �r�s vil�gcs�csot 41,11 km-rel.

1907-ben megnyerte a Tour-t, ezzel az orsz�g�ti ker�kp�roz�sban is szt�r lett, nem csak a versenyp�ly�n, ahol a ker�kp�rversenyz�s alapjait elsaj�t�totta. P�lyaker�kp�ros m�ltj�b�l ad�d�an kiv�l�an tudott sprintelni, emellett hihetetlen �ll�k�pess�g�r�l is h�res volt.

Henri Desgrange-ot azonban a legjobban az b�v�lte el, hogy a versenyz� igazi jellem volt, minden szakasz el�tt m�dszeresen kidolgozta a k�vetend� taktik�t amihez a verseny v�g�ig k�vetkezetesen ragaszkodott. A Tour t�rt�net�ben neki siker�lt el�sz�r egym�s ut�n k�tszer nyernie. K�nyvet is �rt tapasztalatair�l "Hogyan versenyzem az orsz�g�ton c�mmel".

�g�retes sportkarrierj�nek az els� vil�gh�bor� vetett v�get, 1917-ben halt meg a fronton.

Gino Bartali

"A h�viharb�l, v�zb�l �s j�gb�l Bartali olyan fens�gesen emelkedett ki, mint egy agyagba burkolt angyal. �t�zott ruh�ja alatt ott viselte egy bajnok �rt�kes lelk�t. Az apokalipszisnek ezen a napj�n mutatta meg igazi k�pess�geit." (Jacques Goddet egy neh�z nap ut�n 1948-ban)

Bartali 836 biciklis verseny�b�l 186-ot megnyert: a Tour k�tszeres (1938 �s 1948), a Giro d'Italis h�romszoros (1936, 1937 �s 1946) bajnoka. Legnagyobb ellenfele a n�la �t �vvel fiatalabb Fausto Coppi volt, akivel rendszeresen test-test elleni k�zdelmet folytatott a Tour de France, a Giro d’Italia, a Mil�n�-San Remo �s a lombardiai futamokon. A m�sodik vil�gh�bor� �ppen der�kba t�rte a h�szas �vei v�g�n j�r� Bartali bicikliskarrierj�t.

Silvia Angelini �s Paola Lemmi olasz t�rt�n�szek leg�jabb kutat�sai szerint Gino Bartali 1943-44 folyam�n egy titkos egyh�zi csoport megb�zottjak�nt hamis pap�rokat sz�ll�tott biciklije korm�ny�ban. A l�tfontoss�g� iratokat Lucca p�sp�ke, Genova �rseke, ferences szerzetesek, ap�c�k �s katolikus politikusok alkotta h�l�zat tagjai k�z�tt sz�ll�totta, s �gy tette lehet�v�, hogy Livorno, Lucca �s Pisa legal�bb 800 zsid� lakosa - hamis pap�rokkal �tv�szelve a v�szkorszakot - megmenek�lj�n.
 

Az olasz m�dia Bartalit a toszk�nai "biciklis Schindlerk�nt" emlegeti.
 

Coppi �s Bartali, az els� legend�s p�rbaj

A m�sodik vil�gh�bor� befejez�se ut�n, 1947-ben rendeztek Tourt, melyen a k�t olasz szt�r - a "kerekez� szerzetes", Gino Bartali, �s a "sz�v�s hegym�sz�", campionissimo Fausto Coppi - p�rharc�ra sz�m�tottak. �k azonban ezt m�r elint�zt�k a Giron, ki is f�radtak, olyannyira, hogy ez �vben �jra egy francia, bizonyos Jean Robic nyert - a franci�k �ltal�nos megel�ged�s�re -, �s 500.000 frank rekord �sszeget rakhatott zsebre.

Fausto Coppi minden id�k legnagyobb ker�kp�rversenyz�je, mivel v�ghezvitte azt, amir�l a ker�kp�rversenyz�k 40 �ve �lmodtak: 1949-ben megnyeri a Giro d'Itali�t �s a Tour de France-ot is. J�nius 12-�n Coppi elhal�szta, �r�k riv�lisa �s csapatt�rsa (Bianchi csapat), Gino Bartali el�l a Giro gy�zelmet, s Bartali az egy h�nappal k�s�bb kezd�d� Touron pr�b�lt revansot venni. Az 5. szakaszon Coppi katasztrof�lis helyzetbe ker�lt, amikor egy francia versenyz� fell�kte �s els� kerek�nek vill�ja elt�rt. A szakaszc�lt 43 perces k�s�ssel �rte el, fel akarta adni a versenyt, de Alfredo Binda, olasz ker�kp�ros legend�nak, a csapat vezet�j�nek k�ny�r�g�s�re m�gis folytatta - a csapat�rt �s Bartali�rt. A szinte megval�s�thatatlan feladatot Coppi v�grehajtotta �s megnyerte a Tourt.

1952-ben Coppi megism�telte hihetetlen teljes�tm�ny�t: gy�z�tt a Giron �s a Touron. Az Alpokban ism�t gumi-defekt vesz�lyeztette a versenyben j�csk�n vezet� Coppit, de ekkor csoda t�rt�nt: Gino Bartali a saj�t ker�kp�rj�t aj�nlotta fel neki. Coppi nem fogadta el, �gy Bartalinak m�g maradt es�lye a gy�zelemre. Coppi hossz� perceket v�rt, m�g v�g�l meg�rkezett - a versenyben csak "indultak m�g" kateg�ri�j� - csapatt�rsa, Carrea, aki �tadta neki biciklij�t, hogy az izz� h�s�gben feltekerhessen a Mont Ventoux-ra. A Pireneusokban sokan elestek a nagy k�dben, itt szerezte meg Coppi az el�nyt a gy�zelemhez.

A k�t olasz versenyz� lett az els� legend�s p�rbajoz� duett a Tour t�rt�net�ben, Gino Bartali 3 Girot �s 2 Tour gy�zelmet sz�ml�lt, m�g Fausto Coppi 5-sz�r�s Giro �s 2-szeres Tour gy�ztesk�nt, valamint egyszeres vil�gbajnokk�nt vonult be a legend�k csarnok�ba.

Fausto Coppi

"�gy m�szik hegyre, ahogy a fest� festi az akvarellt - minden l�that� er�lk�d�s n�lk�l. Ez egy rejt�ly, mert ak�rmit is mondunk vagy tesz�nk, Coppinak is csak k�t l�ba, egy t�deje �s egy sz�ve van, mint az �sszes t�bbi Tour- versenyz�nek." (Andre Leducq)

Az olasz ker�kp�ros 1927-ben, Fausto megkapta az els� ker�kp�rj�t, �s az els� munk�j�t, z�lds�ges fi� lett Novi Ligureban. Ez volt az els� edz�se Coppinak, mivel a ker�kp�rt minden nap arra haszn�lta, hogy oda vissza sz�ll�tott vele Novi �s Castellania k�z�tt. Itt Novi Ligureban Coppi tal�lkozott Biagio Cavannaval, aki visszavonult bokszol� volt �s gy�r�, �s akit �gy ismertek, mint "Az izmok m�gusa", ezen k�v�l ker�kp�rversenyz�k remek edz�je. Cavanna hamarosan Fausto edz�je lett, ezenk�v�l legjobb bar�tja eg�sz �lete �s karrierje alatt. N�h�ny amat�r verseny ut�n Coppi r�szt vett az els� "fontos" verseny�n: a Piemontei k�rversenyen, �s itt tal�lkozott el�sz�r Gino Bartalival.   

1942 November 7-�n, mialatt folyt a II. vil�gh�bor�, Coppi megpr�b�lta megd�nteni az 1 �r�s rekordot, amelyet ekkor a francia kerekes Archambaud tartott 45,840 km-el. A felk�sz�l�s nem volt t�l alapos, mivel Coppit besorozt�k a hadsereg egy gyalogs�gi ezred�hez. �m m�g ebben az �vben be�ll�totta az �j vil�grekordot (45.798 km) Coppi rekordja csak 14 �vvel k�s�bb d�lt meg, 1956. j�nius 29-�n, amikor egy m�sik francia kerekes, Anquetil megjav�totta azt.

Ne feledj�k hogy m�g � is abban az id�ben versenyzett, amikor m�g f�ldutak voltak a hegyekben, nem volt csapatr�di� �s 15-20 kil�sak voltak a ker�kp�rok!

1949 Coppi arany �ve, ez az az �v, amikor az emberek elkezdt�k Nagy Bajnoknak h�vni (Campionissimo).

K�tszer nyerte meg a Tourt (1949 �s 1952) �s �tsz�r a  Giro d'Italia-t (1940, 1947, 1949, 1952, 1953)

1949-ben sportt�rt�nelmet �rt azzal hogy � volt az els� ker�kp�ros aki "dupl�zott" vagyis ugyanabban az �vben megnyerte a francia �s az olasz ker�kp�ros k�rversenyt is. Ezt a fantasztikus sikert 1952-ben �jra megism�telte.

Coppinak nem volt szerencs�s a karrierje a s�r�l�sek szempontj�b�l. Testalkata sok el�nnyel j�rt, mivel t�deje kiv�teles volt, csontozata k�nny�, viszont ez a k�nny� csontozat nagyon t�r�keny volt.

Az �sszes eredm�nye szinte felsorolhatatlan, 1938 �s 1959 k�z�tt �sszesen 101 gy�zelmet szerzett. Ez a sz�m m�r �nmag�ban sejteti, hogy mekkora versenyz� is volt Fausto Coppi.

Jacques Anquetil

"Maga volt a harm�nia, a fens�gess�g �s a t�k�ly. �gy �sszen�tt a biciklij�vel, mint a zen�sz a hangszer�vel." (Jacques Goddet)

Az �tvenes �vek k�zep�n megjelent a sz�nen Jacques Anquetil, aki �tsz�r tudta megnyerni a francia k�rversenyt. Vele egy�tt egy �j versenyz�t�pus, az id�futam-men� is megsz�letett, Anquetil ugyanis az id�futamokra specializ�lta mag�t.

Jacques Anquetil bemutatkoz�s�t�l kezdve megnyerte a Tour esem�nyeit figyelemmel k�s�r� francia k�z�ns�g szimp�ti�j�t. Anquetil �gy nyerte meg �tsz�r a versenyt, hogy nem �ldozta fel a bajnoki c�mmel j�r� k�nnyed �letm�dot. Zsenialit�s�hoz hasonl� �nhitts�ggel vallotta: cigarett�val �s s�rrel edz, de ha kerekezik, akkor b�rmi �ron, de gy�zni fog.

A k�zelm�lt versenyz�i k�z�l a szint�n legend�s �tsz�r�s gy�ztest, Miguel Induraint hasonl�tj�k Anquetil-hez, azonban a baszk edz�sprogramja m�r fejlettebb volt a "whisky, cigi, n�k" h�rmasra alapozott Anquetil-i tr�ningn�l.

Anquetilhez f�z�dik az els� �gynevezett "tiszta s�rga" verseny is: 1961-ben a francia versenyz� az els�t�l az utols� szakaszig a verseny �l�n �llt.

Jacques Anquetil kiemelked� eredm�nyei:
Giro d,Italia (2 gy�zelem): 1960, 1964
Tour de France (5): 1957, 1961, 1962, 1963, 1964
Vuelta a Espana (1): 1963

Eddy Merckx

"Mindig is megvolt �s m�g mindig megvan bennem a v�gy, hogy a legjobb legyek. Ez�rt is fogadtam el, �s vagyok b�szke a becenevemre, amit a t�bbiek adtak nekem: a Kannib�l." (Eddy Merckx)

Ami a labdar�g�snak Pel� vagy Maradona, a kos�rlabd�nak Magic Johnson vagy Michael Jordan, az a ker�kp�rsportnak a 60-as 70-es �vekben a belga Eddy Merckx. A korszak szinte verhetetlen bajnoka.

Eddy Merckx, vitathatatlanul minden id�k egyik legcsod�latosabb ker�kp�rosa, aki ink�bb flegm�nak t�nik �s akiben az orvosok, fej�ket cs�v�lva, semmi rendk�v�li testi adotts�got nem tudnak f�lfedezni.

A "Kannib�l" r�szolg�lt a becenev�re, szinte mindig t�madott versenyz�k�nt.

A belga sportember, gy�zelmeinek sora szinte v�gtelen - �t-�t alkalommal �llhatott a dobog� legmagasabb fok�ra a Tour de France-on �s a Giro d’Itali�n, egy Vuelta gy�zelem, n�gyszeres vil�gbajnok, h�t alkalommal nyerte meg a klasszikus Mil�n�-San Remo, �tsz�r a Li�ge-Bastogne-Li�ge �s h�romszor a Paris-Roubaix versenyt. Vil�gcs�cstart� egy�r�s ker�kp�roz�sban.

Bernard Hinault

"M�g �lek �s l�legzem, hajr�zok." (Bernard Hinault)

1978-ban, �let�ben el�sz�r indulva a Touron, siker�lt megnyernie a versenyt, ami m�g a nagy Merckxnek sem siker�lt.

Egy klasszikus szerint a Tour de France "Egyszerre olimpia, labdar�g�-vil�gbajnoks�g, �s egy h�tv�gi krikett parti Angli�ban". Ezt nyerte meg 5x az "am�g l�legzem, t�madok" alapelvet vall� Hinault. A zsin�rban 5 az�rt nem j�hetett �ssze, mert 1980-ban egy k�nz� t�rds�r�l�s miatt Pauban fel kellett adnia a versenyt, pedig az � mell�n fesz�lt a s�rga trik�.

"Rendk�v�l szil�rd mor�lis tart�s kell, tov�bb� az, hogy mindig t�zd ki magad el� a megfelel� c�lokat. Sokakkal az a baj, hogy csup�n a Tourra �sszpontos�tanak, kiz�r�lag az sz�m�t nekik, holott azt csak egyvalaki nyerheti meg, ugyanakkor ott van m�g a Giro, a Vuelta, a VB."

H�s�nkr�l - akit sz�l�tottak Tacsk�nak is - egy�bk�nt el�g kor�n kider�lt, hogy a J�isten nyeregbe teremtette. Ker�kp�rral j�rt iskol�ba minden �ldott nap, 17 volt, amikor el�sz�r indult versenyen. "Az els�t megnyertem. Azt�n a m�sodikat, a harmadikat �s a negyediket is. Vagyis hamar tudatosodott, hogy a tehets�gem �tlagon fel�li." Nem utols�sorban az adotts�gainak k�sz�nhet�en: Csontozata k�nny�, ak�r egy p�rizsi d�m��, szervezet�nek oxig�nfelvev� k�pess�ge (a Vo2max �rt�ke) f�nykor�ban valami eg�szen d�bbenetes �rt�ket mutatott: m�g az �tlag sportol�n�l ez 50-60%, addig a legjobbakn�l 85-ig is fel tudj�k torn�szni. "N�lam 93-at m�rtek, de n�ha siker�lt el�rni a 96-ot". A nyugalmi pulzus �rt�ke 34, is azt mutatja: Hinault "az" eszm�nyi ker�kp�ros. "�s arra is tudtam figyelni, hogy 65 kil� maradjon v�gig a tests�lyom. Akadnak, akik vesz�tenek a s�lyukb�l, vagy �ppens�ggel hozz�adnak, �n viszont tudtam tartani ezt is". Persze, j� fel�p�t�ssel, �s hasonl� param�terekkel t�n m�sokat is meg�ldott az �g, m�g sem nyertek 5x Tourt.

Hinault jelenleg a Tour de France szervez� bizotts�g�nak oszlopos tagja.

Miquel Indurain

"Az ember l�tta a jellegzetes mosolyt az arc�n, �s nem tudta, hogy a f�radts�g�t leplezi, vagy rajtad nevet" (Claudio Chiappucci)

Ac�los szervezete, rettenthetetlen ereje �s ahogy mindkett�t megmutatta ellenfeleinek �s a szurkol�knak, a ker�kp�roz�s igazi Don Quixote-v� tette a spanyol Miguel Induraint. H�stettei az �ton, amit a 90-es �vekben csin�lt - egy �vtizeden kereszt�l majdnem minden versenyt megnyert, amin elindult - minden k�ts�get kiz�r�an a 20. sz�zad egyik legnagyobb sportol�j�v� tett�k.

1990-t�l Indurain volt a legjobb a nemzetk�zi porondon.

Miut�n az amerikai Greg Lemond nyert 89-ben �s 90-ben, Indurain 91-ben megszerezte �tt�r�st jelent� gy�zelm�t, �s az es�lyt arra, hogy �ri�si tehets�gb�l sportlegend�v� v�ljon, az emberek elkezdtek csod�lkozni, hogy vajon Indurain mi�rt nem akar szt�r lenni. "Coppi, Anquetil, Merckx, Hinault?" volt Indurain megh�kkent� v�lasza. "Besz�lhet�nk a ker�kp�rsport eme szent �ri�sair�l, de nem lehet egyk�nnyen �sszehasonl�tani �ket velem. A kezdetek �ta csak Indurain akartam lenni." Ezut�n Indurain meg�ll�thatatlann� v�lt: megnyerte m�g n�gyszer a Tourt �s h�romszor a Girot. Viszont "hazai p�ly�n", a Vuelt�n sosem tudott diadalmaskodni, "csak" m�sodik helyez�st �rt el.

Az olasz kerekes, Claudio Chiapucci, Indurain kort�rsa kezdte el �t h�vni �gy, hogy "Az Idegen(UFO)"; Gianni Bugno, egy m�sik kerekes szint�n ugyanabb�l a gener�ci�b�l sorolta �t be �gy, hogy: "A motorker�kp�r" = "A Nagy Miguel". Indurain erre �gy v�laszolt, hogy: "�n nem vagyok egy UFO, hab�r sok id�t t�lt�k �gy, hogy a fejem a felh�k k�z�tt van." Sokan a riv�lisok k�z�l, k�z�tt�k Chiappucci, Franco Chioccioli �s Marco Giovanetti, ismert�k fel azt, hogy t�bb kell, mint egy kedvez� k�r�lm�ny ahhoz, hogy elfoglalj�k Indurain hely�t a p�diumon. Eleg�ns volt �s p�kerarccal versenyzett, megjelen�se sosem v�ltozott a legmeredekebb hegyekt�l kezdve a legf�raszt�bb id�futamokon kereszt�l. "L�ttad, amikor t�madott," mondta Chiappucci.

"A legszebb a versenyben, amikor t�madsz a gy�zelem�rt; ha egy m�sik sr�c jobb �s legy�z t�ged, akkor tenned kell r�la, hogy legk�zelebb jobb legy�l. Mindig elviseltem a veres�get. Val�j�ban, ha nem tudod a gy�zelmet m�lt�s�gteljesen fogadni, a veres�get sem fogod tudni " fejtette ki Indurain v�lem�ny�t a teljes gy�zelemr�l.

Kiemelked� gy�zelmei:
Giro d,Italia (2): 1992, 1993
Tour de France (5): 1991, 1992, 1993, 1994, 1995
Vuelta a Espana (0): -
vil�gbajnoks�g (1): 1995
olimpia (1): 1996

Lance Armstrong

  "Ir�nikus, Kor�bban az�rt ker�kp�roztam, hogy meg�ljek, most pedig az�rt akarok �lni, hogy ker�kp�rozhassak"

(Lance Armstong)

Mintha csak egy amerikai tucatfilm tartalm�t olvasn�nk: egy hal�los betegs�gben szenved� sportember a f�szerepl�, aki emberfeletti akaraterej�vel felgy�gyul, majd visszat�r sport�g�ba �s mindenkit sz�tzil�lva, zsin�rban h�tszer megnyeri a ker�kp�rsport legnagyobbik�t, a Tour de France-t.

Hihetetlen t�rt�net. Ebben az esetben azonban igaz.

Lehet b�r�lni saj�tos texasi st�lusa miatt, lehet vitatni irigys�gb�l ak�r t�bb �vre visszamen� doppingteszt eredm�nyeket. Egy azonban bizonyos, jelen pillanatban a texas-in k�v�l nincs m�g egy ember a vil�gon aki a Tour t�rt�net�ben  zsin�rban h�tszer �llhatott a dobog� tetej�n.

Sportkarrierje Texasban, a dallasi Planoban kezd�d�tt, ahol �desanyja unszol�s�ra a kis Lance elkezdett triatlonozni: �szni, futni �s biciklizni. Az els� gy�ztes �lm�ny nem is v�ratott sokat mag�ra: 13 �vesen megszerezte az Iron Kids Triathlon verseny els� hely�t. Akkoriban m�g mindh�rom sport vonzotta, majd mire bet�lt�tte a 16-ot, fiatal kora ellen�re b�lcsen d�ntve a triatlont lereduk�lta a ker�kp�roz�sra.

Azt�n a r�k a semmib�l �rkezve led�nt�tte a l�b�r�l. 1996 k�zep�n Lance egyre f�radtabbnak �rezte mag�t, furcsa f�jdalmak k�nozt�k, majd okt�berben Greg Reeves professzor meg�llap�totta, hogy herer�kja van. M�g miel�tt Lance elkeseredhetett volna, azonnal kezel�sbe vett�k, csakhogy k�zben kider�lt, hogy Armstrongnak az agy�ban �s a gyomr�ban is rosszindulat� �tt�t lakozik. El�bbit m�t�ttel, ut�bbit kemoter�pi�s kezel�ssel t�vol�tott�k el. Lance m�gis kijelentette: t�bb� nem �l ker�kp�rra.

V�g�l egy �v eltelt�vel a teljesen elgyeng�lt Armstrongban �jra mag�ra tal�lt a motiv�ci�. A r�k legy�z�s�b�l szerzett hihetetlen energi�val m�dszeresen elkezdte fejleszteni az izmait, ellen�ll�s�t, kitart�s�t. Fokozatosan egyre t�bbet �lt vissza a nyeregbe, m�gnem a k�zben a Motorol�t a Cofidis kedv��rt elhagy� kerekest leigazolta a honfit�rsukba a franci�kn�l meglehet�sen nagyobb rem�nyeket f�z� amerikai US Postal. Ez egy j� befektet�s volt a r�sz�kr�l, hiszen sark�tva ak�r azt is mondhatn�nk, hogy Armstrong r�v�n ismerte meg a vil�g ezt a csapatot.

H�s�nk ma m�r az egyik f� z�szl�viv�je a r�k elleni harcnak, amikor 1999-ben megnyerte az els� s�rga trik�j�t milli� embernek adott rem�nyt, hogy a betegs�get le lehet gy�zni, �s tov�bb lehet l�pni. A Tour gy�zelmei�rt kapott p�nzjutalmak jelent�s r�sz�t saj�t "Livestrong" nev� r�kellenes alap�tv�ny�nak aj�nlotta fel.

A mindenkori amerikai bajnok bebizony�totta, hogy van �let a r�kbetegs�g ut�n is. Hab�r rengetegszer nyert a Touron, az els� gy�zelme m�gsem fizikai jelleg�, hanem bel�lr�l fakad: a l�lek gy�zelme a legy�zhetetlen felett.

A visszat�r�s

Armstrong sz�m�ra nem volt z�kken�mentes. Bizony�tania, hogy kiv�l� bring�s, nem kellett, de az � t�vlati c�lja m�s volt: megpr�b�lt visszakapaszkodni a sz�k elitbe. Azonban 98' elej�n egy borong�s �s viszontags�gos P�rizs-Nizza versenyen megint �gy t�nt �jfent abbahagyja a versenyz�st, amikor az egyik etapon az �t sz�l�re h�z�dott majd meg�llt, �s kisz�llt a versenyb�l. Ekkor mindenki azt hitte itt a v�ge.

K�s�bb Armstrong beismerte, hogy nem volt m�g el�g felk�sz�lt, m�g csak tesztelte mag�t. Nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt, a sz�l�f�ldj�n folytatta �jb�li ismerked�s�t a ker�kp�rral, melyb�l ism�t szerelem sz�v�d�tt.

A US Postal bel� vetett bizalm�t ebben az �vben n�gy negyedik hellyel h�l�lta meg: a Vuelt�n, a holland k�rversenyen, valamint a vb orsz�g�ti �s id�futam-verseny�n cs�szott le �pphogy a dobog�r�l.

Megh�kkent� volt l�tni, hogy Armstrong er�sebbnek, kiegyens�lyozottabbnak l�tszott, mint a betegs�ge el�tt. M�r nem egy egynapos specialist�r�l volt sz�, hanem egy komplex bring�sr�l, aki mindig odateszi mag�t, oda ahov� val�: a cs�csra.
 

Lance Armstrong a vil�gon egyed�l�ll�an zsin�rban h�tszer nyerte meg a Tour de France-t

avagy...

Tour de Lance

1. 1999-ben �j c�llal jelent meg a ker�kp�roz�s mezsgy�j�n: megnyerni a Tour de France-t! A siker nem sokat v�ratott mag�ra. Fel�p�l�se ut�n az els� Tour szakaszon, a prol�gon m�r a legjobb id�t futotta. Emellett m�g h�rom szakaszgy�zelmet tudhatott mag��nak. M�g az sem t�ntor�thatta el az els� Tour gy�zelm�t�l, hogy az �sztek kiv�l�s�ga, Kirsipuu 6 versenynapra elhappolta t�le a maillot jaune-t. A m�sodik helyezett Z�lle 7:37-tel maradt le m�g�tte. Armstrong bezsebelte a z�ld trik�t is, ami annak j�r, aki legt�bb pontot szerzi a r�szhajr�kon �s befut�kon.

Lance Armstrong eme diadal�val m�ris nemzetk�zi h�ss� v�lt. Csak ezzel a gy�zelemmel bevonult volna a sporth�ress�gek legend�i k�z�, a "hal�lb�l" visszat�r� f�listenek kokt�lt sz�rcs�lget� luxus-paradicsom�ba, de neki nem volt el�g. Szerencs�j�re azoknak, akik szerett�k, �s a t�bbiek szerencs�tlens�g�re. Mert az elk�vetkezend� �vekben morzsa sem jutott a t�bbi nagyszer� ker�kp�rosnak a Tour asztal�r�l.

2. 2000. Az ezredfordul� �v�ben dupl�zott. Egy bizonyos n�met, a 98'-as gy�ztes Jan Ullrich tudta csak tartani vele a l�p�st. 6 percet kapott az amerikait�l a v�g�re. Armstrong a 10. szakaszon �tvette a vezet�st, �s b�r csak egyetlen szakaszgy�zelmet sz�ml�lt, a v�gs� sikerig senki nem tudta megk�zel�teni.

3. 2001. Egy �vvel k�s�bb ugyanaz a sorrend, mint el�tte: Armstrong ut�n Ullrich 6:44-gyel, majd a harmadik, csak�gy, mint tavaly: Joseba Beloki.

A 10. szakasz befut�ja a h�res-hihedt L'Alpe d'Huez legend�s emelked�je volt, egy 13 km hossz�, helyenk�nt 12%-os meredeks�g� hegyvonulat - 40 fok melegben. Az �tlag meredeks�g 8,45%, �s aki nagy nehezen feljut, 1839 m magasan tal�lja mag�t. Term�szetesen vannak enn�l meredekebb emelked�k is, m�g is ez v�lt legend�ss� a Col de Tourmalet, illetve a Mont Ventoux mellett.

Az Alpe d'Huez l�b�hoz �rve, a US Postal taktik�ja szerint teljes er�vel v�gott a hegynek, ez�ltal m�sodpercek alatt �zekre szedte az addig megmaradt mez�nyt. Jekimov, Beltr�n, Heras �s a t�bbi Armstrong "csatl�s" r�v�n a hegy k�zepe t�j�k�n m�r csak a legjobbak tudt�k tartani l�p�st - a hegyeken csak a leges�lyesebbek maradnak versenyben. Miut�n Armstrong seg�t�i a nagy iramban elf�radtak, egyed�l maradt n�h�ny kih�v�j�val. Lance ment el�l a szok�sos "nyeregb�l ki�ll�" st�lusban, m�g Ullrich m�g�tte, beleragadva a nyeregbe, g�rbe h�ttal, megny�lt nyakkal, m�g v�g�l Lance-nek elege lett, h�tran�zett, j�l megn�zte mag�nak a vet�lyt�rs�t - szinte forrt a leveg� kett�j�k k�z�tt -, majd �gy kil�tt, mint egy sug�rhajt�s� rak�ta. T�bbet vissza sem �lt a nyeregbe, a cs�cson l�v� befut�ig taposta rend�letlen�l, p�kerarccal, mint egy g�p!

Az amerikai azt�n csak a 13. szakaszt�l vette �t a vezet�st egy �jabb hegyi szakaszon el�rt gy�zelemmel, �s meg sem �llt mesterh�rmasig, ez�ltal utol�rve az �r�kranglist�n a legend�s Greg LeMond-ot.
4. A 2002-es �v hozta Lance sz�m�ra az egyik legf�l�nyesebb diadalt. Ebben az �vben legnagyobb kih�v�ja, Ullrich nem indult, mivel ecstasyt haszn�lt egy sz�rakoz� helyen, �s egy �vre elmeszelt�k. Nem l�v�n igazi ellenf�l, Armstrong 7:17-tel nyert Beloki el�tt, �s a s�rga mellett a z�ld trik�t is hazavihette.

5. 2003-ban Ullrich t�lf�t�tt becsv�ggyal �rkezett meg P�rizsba. Az els� etapokon kider�lt, hogy �j sprintkir�lyt �dv�z�lhet�nk a hatszoros kor�bbi sprintisten n�met Eric Zabel �s a vitathat�an verhetetetlennek titul�lt Cippolini ut�n: egy m�sik olaszt, Alessandro Petacchi-t.

A hegyekben Ullrich v�gig l�p�st tartott Armstronggal. Lance k�t, Jan egy szakaszt nyert. Amikor az utols� el�tti napon el�rkeztek a s�kterepes id�futamhoz, ut�bbi csak 1:01-gyel maradt el a l�nctalpas b�rgyilkost�l. Ullrich - miut�n lefaragott valamicsk�t a h�tr�ny�b�l - elesett az egyik, nem t�l vesz�lyes kanyarban, �gy oda lett a tr�nfoszt�s - Armstrong v�gig kez�ben tartotta az esem�nyeket.

6. 2004. Armstrong leger�sebb demonstr�ci�ja. A n�gy szakaszon egy gy�zelemmel egy napra felvette a s�rg�t �s 10 napig �gy �llt, hogy a n�gy tr�fe�b�l h�rmat a franci�k otthon tartanak. Armstrong azonban �tg�zolt rajtuk �s a 13, 15, 16, 17, 19. szakaszok megnyer�s�vel 6:19 m�sodperces el�nnyel biztos�totta �ket arr�l, ki az �r a h�zn�l. �tl�pte az �lomhat�rt, els�k�nt lett hatszoros bajnok.

Ebben az �vben fejezte be p�lyafut�s�t a francia Richard Virenque, aki hetedszerre is elvitte a p�tty�s trik�t. Ezzel a h�res hegymen�k id�sebb gener�ci�ja �tadta a helyet az �jaknak. Az ugyancsak francia Laurent Jalabert (92'-ben �s 95'-ben k�t z�ld trik�, majd 2001, 2002-ben polka jersey) a m�sik legend�ja ennek az id�szaknak.

7. 2005. Szeml�ltet�s�l egy adat, hogy a nagy fogadkoz�sok ellen�re mennyire nem vett�k �t a hatalmat a t�bbiek: a 21 szakaszos viadalon mind�ssze n�gy alkalommal �llt egy�b indul� az els� helyen az �sszetettben. Armstrong nem engedett egy fikarcnyit sem: ha Basso megt�madta, ki�llt a nyeregb�l, felp�rgetett, �s az arckifejez�s�b�l ak�r arra is k�vetkeztethett�nk volna, hogy b�rmelyik pillanatban lehajr�zza. Ullrich nagy nehezen felk�zd�tte mag�t harmadiknak, Basso pedig 4:40-nel lett m�sodik az imm�r h�tszeres Tour de France gy�ztes Lance Armstrong m�g�tt.

2006-ban Bassot �s Ullrichot is csapataik visszah�vt�k a Tour kezdete el�tt, mindketten a Tour egyik legnagyobb doppingbotr�ny�ba keveredtek. a 2006-os gy�ztest (Floyd Landis) pedig a Tour t�rt�net�ben el�sz�r, ut�lag megfosztott�k c�m�t�l...szint�n pozit�v doppingteszt miatt.

A cikk a www.tourdefrance.extra.hu oldalr�l van!